Keletkezési történet: 2010-ben készült, eredetileg a „Júdás Tádé létrája” című kötet része volt, amely akkor nem készült el. Terveim szerint itt komikus, fekete humorral átitatott írások kerültek volna, de 2012-ig csak egy rész készült el. A többit a kötet 2024-es összeállítása során írtam hozzá.

I.

2010. decemberének első hetében, egy Baroch Kechkenő utcai háztömb házmestere különös kéréssel fordult a Csicseriváracsi Távhőszolgáltatóhoz. Bár a hivatali ügymenetet követve, legelőször levélben kereste meg a céget, azonban kérése különös mivoltára való tekintette az ügybonyolító személyes találkozást sürgetett.

Urbán Lászlóné, született Laklóth Gomorina igyekezett minél előbb eleget tenni a kérésnek, és a levél kézhezvételét követő napon már jelentkezett is a CSITÁV egyik ügyintézőjénél, Dr. Szarkómássy Kaposnál, aki a CSITÁV hatékony belső kommunikációja miatt semmit sem tudott a hozzáutalt ügyről. Ennek dacára leültette ügyfelét, s kedves mosoly kíséretében rögvest a tárgyra tért:

– Tehát jól értem, hogy ön egy egész lakótömb nevében járt el, amikor kérvényét benyújtotta?

Urbán Lászlóné, született Laklóth Gomorina határozottan bólintott, majd elővéve az ügyintézéshez szükséges papírokat az illetékes felé fordulva így szólt:

– Tudja, felettébb különös eset történt velünk… de hogy egészen pontos legyek: a Baroch Kechkenő utca kettes háztömbjével. Múlt hét vasárnap, azaz 2010. november 23-án, az eredetileg légópincének használt mínusz egyedik emelet előre nem látható okok miatt megnyílt, majd vörös – valószínűsíthetően kommunista – elemek engedély nélkül kifeszítették a pinceajtót és a tömbbe vezető bejáratot. Mindezek miatt a közösségnek körülbelül háromszázezer forintos kára keletkezett, amely miatt a rendőrség már nyomozást is folytatott.

A lakóközösség persze azonnal értesített engem a különleges illetők felbukkanásáról, és miután értesítettem a hatóságokat, én rögtön lesiettem hozzájuk. Többszöri felszólításomra – miszerint ők nem közös költséget fizető lakók, ezért a lakóközösség nyugalmának érdekében hagyjanak fel a rongálással és azonnal kotródjanak el a pincehelyiségből – a következő felkiáltással reagáltak:

– Jól van, fehérnép! Látom te is közénk való vagy!

De persze nem mentek el, és azóta is csak zajonganak.

Dr. Szarkómássy Kapos főbonyolító és ideiglenes vasúti rendező homloka izzadni kezdett a sületlenség hallatára, de sajnos még csak nemrég kezdődött el a munkaideje, így nem küldhette el a kellemetlenkedőt. Sóhajtott egyet, majd egy ügyes mozdulat kíséretében öltönyzakója szélével kiirtotta a kopasz homlokán garázdálkodó izzadtságcseppeket.

– Értem. – mondta szenvtelenül, de láthatóan fogyatkozó türelemmel. – Kifejtené, kérem, hogy mi a panasza?

– Már mondom is kérem! – eközben a középkorú hölgy ellentmondást nem tűrő mozdulattal elé tárta kikészített okmányait. – Tudja, az jövevények magukat „ördögöknek” nevezték. Ezt azonban egyik lakó sem hitte el, hiszen a hivatalos statisztikai zsebkönyvben egyetlen kisebbséget sem hívnak „ördögnek”. Mivel nem tágítottak többszöri házmesteri felszólításomra sem, ezért – mint már mondtam – a karhatalom intézkedést sürgettem.

– Ez sikeres volt? – kérdezte reménykedve az egyre fáradó hivatalnok.

– Közel sem. A rendőröket régi cimborákként üdvözölték, de ami a legmegdöbbentőbb volt: kérésre képesek voltak felmutatni egy adásvételi szerződést is, amelynek értelmében gyakorlatilag a fél háztömb a tulajdonukban volt. Mint később kiderült, a lakók – a cudar ingatlanpiac és a forint leértékelődése miatt – a lelkükért vásárolták azokat az ingatlanokat, amelyekben éltek. Azonban a haszonbérlők közül több megtért időközben, ezért a lentiekkel kötött szerződés „vallási kitétele” értelmében az ingatlan visszaszállt a cég vezérigazgatójára: Fényhozó Luciferre. A rendőri intézkedés közben derült ki, hogy a vezér – állítólag – jó pénzkereseti lehetőséget látott a lakásbizniszben. A beosztottjait a földre költöztette, s a pokolban felszabadult helyet „karibi klímájú üdülőparadicsomként” értékesítette a földi multinacionális cégek vezetőinek – mondván – néhány évtized múlva úgy is odakerülnek: hadd szokják hát a helyet addig. Így most telelni járnak oda.

A házban eddig illegálisan lakó embereket természetesen azonnal számkivetésbe küldte a rendőrség. A szabály az szabály, a teringettét! – dohogott a házfelügyelő. 

A benne fokozódó frusztráció egyre nagyobb összpontosítást követelt a csinovnyiktól, de a méltatlankodás egyelőre csak egy dühödt sóhaj kíséretében lövellt ki belőle a külvilág felé. Ezután folytatta:

– Felfogtam. De mégis, elmondaná a panaszát, kérem!

– Egész egyszerűen az árak. A rezsiköltség elviselhetetlen az újdonsült tulajdonosok számára. Amikor Fényhozó Lucifer átnézte beosztottjai rezsiszámláit, majd megütötte a guta. Úgy döntött, hogy takarékossági intézkedéseket foganatosít: néhány költséget pedig teljes mértékben felszámol. A dolog kivitelezését rám bízta. Mert – bár még nem említettem – én vállaltam el a házfelügyelői posztot ismét. Fényhordó Lucifer úr külön kiemelte, hogy a választásnál nagy súllyal esett a latba, hogy képes vagyok 65 klasszikus rock and roll dalból képes vagyok összeállítani a teljes óegyiptomi hieroglifaírás hangalakjait.

Ezt hallva az eddig teljesen béketűrő funkcionáriusban véglegesen elszakadt valami. Emelt hangon csak ennyit mondott:

– Igazán remek, tényleg! De elmondaná végre, kérem szépen, hogy miért is jött ide? Térjen végre a tárgyra! – Dr. Szarkómássy Kapos főbonyolító és ideiglenes vasúti rendező dühödt hangulatát még a lábtoppantással is tetézte.

– Máris. – mondta bárgyú fél mosollyal az asszony. – Szóval lakógyűlést tartottunk a lehetséges lépésekről, míg végül sikerült megegyeznünk valamiben: a fűtést szeretnénk kikapcsoltatni, mert a CSITÁV annyira drágán biztosítja a távfűtést, hogy sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb lenne a pokolból eljuttatni ide a meleget, mint önöktől megrendelni azt.

Néhány percnyi tanakodás után, Dr. Szarkómássy Kapos főbonyolító és ideiglenes vasúti rendező, felemelte a telefont és a közvetlen felettesét tárcsázta.

A telefonhang engedélyezte a fűtés kikapcsolását: elvégre nagy baj nem lehet – mondta. Fényhordó Lucifer úr úgyis személyes jó barátja a CSITÁV vezérigazgatójának.